SAN DANIELLE

Így csupa nagy betűvel!!

Az elmúlt héten Németországban tartózkodtunk a családdal, a kereszt lányaimnál és az ő szüleinél. Komaasszonyom 2 étteremben takarítónő kint és ebben az ominózus San Daniellában is ő felel a tisztaságért. Így kerültem ismeretségbe Verával és Carmelloval (remélem jól írom), egy olasz házaspárral akik ezt az éttermet üzemeltetik.

Ildiék meghívtak minket ide vacsorázni, és egy felejthetetlen estét töltöttünk el itt.

Egy fiatal kb 1 éves étteremről beszélünk, de a kiszolgálás olyan profi mintha több évtizedes múlttal rendelkezne a hely. Az ételek kifogástalanok, a hangulat családias.
Carmello nagyon figyelmes volt. Voltam már pár étteremben Magyarországon, de a pincéreket vadászni kellett, de itt szinte folyamatosan láttuk őt de nem volt tolakodó a jelenléte, inkább azt sugallta:"figyelek rád, itt vagyok ha szeretnél valamit"

A rendelés leadása után az első meglepetés akkor ért amikor megjelent Carmello és Vera is kezében bruszkettás tányérokkal. Ugyanis ők nem hagyják a vendégeiket éhen halni addig sem míg elkészül az étel, hanem előétellel kínálják a vendéget.
Jelen esetben húsos bruszkettát kaptunk. Nagyon finom volt és mire elfogyasztottuk valóban meg is érkezett a főétel.


Én személy szerint laks-ot ettem ami magyarul lazacfilé. Valami fenségesen volt elkészítve, a húsa olyan puha és porhanyós volt, hogy szinte kenni lehetett, és az íze valami gyönyör.

Mondanom sem kell a shef-nél kötöttem ki aki készséggel elárulta nekem a titkát ezért el fogom készíteni az én háztartásomban is ezt a remek ételt. Ha csak fele ilyen finom lesz már elégedett leszek.

Ezután jött a másik meglepetés! Az étkezés befejeztével ajándékot kaptunk a tulajdonosoktól. A gyerekek fagylalt kelyhet, mi pedig desszertet. Rendkívül jól esett ez a figyelmesség, és nagyon ízletes volt.
Kérdeztük van e valami neve de nem volt csak kompozíciónak titulálta. Nincs kizárva az sem, hogy a mi tiszteletünkre lett összeállítva, erre nem kérdeztünk rá. Volt rajta fagylalt 2 féle parfé, és tiramisu is, tejszínhab, de beszéljen helyettem a kép...


Az asztaltól alig bírtunk felállni annyira jól laktunk, és nagyon jó hangulatban hagytuk el az éttermet teljes elégedettséggel.

Ha valaki aki olvassa a blogomat és Landshutban jár vagy a környékén, ne hagyja ki, hogy meglátogassa San Daniellát és a két elbűvölő tulajdonosát. Tiszta szívvel ajánlom mindenkinek!

Vera, Carmello! Nagyon szépen köszönöm nektek is ezt a feljthetetlen gasztronómiai élményt és persze házigazdáimnak is Ildinek és Józsinak azaz ahogy ők hívják őket Maria és Jozef

Nem tudom ők hogyan fogják tudni elolvasni ezt a bejegyzést mert, próbáltam lefordíttatni fordító programmal de akkora baromságot fordított, hogy az rémület. Remélem valaki lesz szíves nekik lefordítani majd érthetően is...