Ma rizsfelfújtat (recept ITT) csináltam, lencseleves után... Múltkor valahogy nem úgy sikerült a kép ahogyan azt én szerettem volna, ezért most egy normálisabb képet teszek róla. Az íze ugyan olyan volt mint a másiké , nagyon finom :D
Szomszéd néni is kapott belőle, még nem mondta hogy ízlett nekik.
Ma ahogy jöttünk haza a bolti sétánkból kiskorúval, találkoztunk velük és együtt jöttünk hazáig. Beszélgettünk, ki mit főz. Mondom, hogy lencseleves lesz, meg rizsfelfújt. Ő meg, hogy hát ők nem szoktak lencseleves csinálni, mert főzeléknek eszik. Rizsfelfújtat meg már olyan rég nem csinált. Na el is határoztam viszek át nekik kóstolót. A levesből, hogy megkóstolják, milyen jó a lencse levesnek, felfújtat meg, hogy egyenek. Ő meg mondta, hogy tökfőzeléket készít amire én felkaptam a fejem, mert napok óta azt ennék, de egyik pasi sem eszi meg ezért nem is csinálok. Ezt el is mondtam neki....
Délben kopog valaki... Kimegyek... Hát ott áll az én szomszédnénim , kezében egy nagy tányér gőzölgő tökfőzelékkel. :D:D Olyan jól esett... Amikor kész lettem az étellel vissza vitte a tányérját megrakva levessel és egy másikba a felfújtat. Örült neki...
Azt hiszem manapság már nem szokás így ételt vinni a szomszédnak, sőt az ember ki sem nyitja az ajtót ha kopognak, de az én szomszédnénimmel jóban vagyunk, és össze ugyan nem járunk, de mint falun a szomszédok, ők az utcán, mi a folyosón receptet, ételt cserélünk :D
Pici oázis ebben a rohanó egymásra nem figyelő világban...Szívmelengető érzés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése