2011. július 28., csütörtök

Életjel mindazoknak akik hiányolnak

Az utóbbi időben kissé elhanyagoltam a blog írást de mentségemre szolgál az, hogy az életem fenekestől fel van fordulva.

Főzni is főzök, de megszokott ételeket jelenleg és nem is a saját háztartásomban. Viszont remény villant fel rá, hogy végre találunk idekint Németországban magunknak bérleményt, így hamarosan újra vissza térhetek a saját dolgaimhoz, megszokott tárgyaimhoz. Jó itt lenni, de azért az embernek mégis jobb amikor a saját környezetében van, még ha az éppen kialakításra is vár.

Kis beszámoló az elmúlt cirka egy hétről:
Vasárnap 17. én érkeztünk meg Németbe a komámékhoz, (jelenleg náluk is lakunk). Alig hogy kicsit kinyújtóztunk a hosszú úttól kiskorú ugrott egy fejest a lépcsőről és 1 cm en felszakadt a fején a hajas bőr. Na nulla helyismerettel- ugyanis házigazdáink éppen nem tartózkodtak idehaza dolgozni voltak- felkaptuk a gyereket és bevágódtunk a kocsiba irány a gyermek kórház.
A nyelvet sem beszéljük(még) túl jól, így nem volt kis feladat megértetni, mi is történt a gyerekkel.
Jó ezen a sokkon túljutottunk, rá 2 napra végig hányta az éjszakát, másnap pedig belázasodott. Lenyomtam a lázát azóta szerencsére semmi baja. Na hogy ez mi volt csak a jó ég tudja.

Lényeg a lényeg, kalandosan indult az itt tartózkodásunk. :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése