Májkrém másodkézből

Mondtam a leg elején, hogy nem biztos az, hogy csak és kizárólag receptek lesznek. Most épp egy ilyen bejegyzés lesz, de azért csak kajáról fog szólni.

Zolcsi az iskolából haza hozta az uzsonnáját: májkrém, korpás kifli, és juice. Mivel nem ette meg, kipakoltam a táskájából, le tettem a kanapé szélére ,mondván mindjárt ki viszem a konyhába. Térülök-fordulok és a 22 hónaposom Dávid, hozza a májkrémet, és nagy elánnal magyarázza, hogy az enni, és baba enni. Ki kísért a konyhába, mert hogy az egy talált kincs, és szemmel kell tartani,-ki tudja, hátha meg támadnak érte azon az 5 méteren-...Meg kentem neki egy kenyeret belőle. Olyan jó ízűen megette a kicsi, hogy öröm volt nézni. Persze , ha én teszem ezt akkor semmi kétség nem fér hozzá, rá sem néz a májkencés kenyérre.
Hát így lett egy nap alatt 2 gazdája is egy árvamájkrémnek ;)