Május első vasárnapján az édesányákat köszöntjük.
Mióta én is anya vagyok más értelmet kapott ez az ünnep. Gyeremekeimtől én is ajándékot, vagy virágot kapok. Elsőszülöttemtől a fenti képen látható ajándékot kaptam egy puszi kíséretében. Kiskorú még nem tudja mi ez az ünnep de mintha érezte volna ma nekem "kell" kedveskedni ő is odajött és egy puszit adott széles mosoly kíséretében. Meg melegedett a szívem.
Mert ugyan már családom van nekem is, de a fájdalmat nem enyhíti semmi amit ma érzek. Az édesanyám hiányának a fájdalma..
Olyan jó lenne ilyenkor nekem is köszönteni őt, hozzá bújni és elmondani mennyire szeretem. De az illata helyett csak az ürességet és a fájdalmat érzem és a hiányát.
Becsülje meg mindenki az a drága kincset amit az édesanyja jelent, mert igazán csak akkor tudja meg mindenki mekora nagy kincs is Ő amikor már nincs, amikor már nem fogja féltőn a kezét.
Elnézést, hogy ez most nem egy boldog, önfeledt bejegyzés és talán némiképpen elrontom más kedvét is, de én sem vagyok most boldog, hogy is lehetne tőlem elvárni, hogy kacagjak,ha a szívem zokog?
És most meg rázom magam, mert ugye én is édesanya vagyok ,és óvón vigyázom két csemetém, hogy majd egyszer ők is azt mondhassák, nekem volt a legjobb anyukám.
Isten éltessen minden Édesanyát, Nagymamát és Keresztanyát.
Anyának lenni...
Anyának lenni az nem egyszerű dolog,
Egyenesen állni, hisz a világ forog.
Nevetni akkor, mikor facsar a bánat,
Gyermekként oly aprónak hittem anyámat.
Nem láttam azt akkor, milyen erős asszony,
Miért áll ágyamnál, amikor én alszom.
Miért sírja magát csendesen álomba,
Nem fért ez bele még álomvilágomba.
Anya szerepemben leckém megtanultam,
Nem nógatott soha, hagyta hadd tanuljam.
Most, hogy anya vagyok, fészkem javítgatom,
Ágacskáim szépen egymás mellé rakom.
Úgy teszem a dolgom, ahogy tőle láttam,
Szárnyacskái alatt én sohasem fáztam.
Melegítem fészkem, fiókámat óvom,
Édes, jó anyámtól most is meghatódom.
Horváth Piroska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése