Frankfurti leves

Életem párja gyerek korában nem rajongott éppen a kelkáposztáér. Viszont mióta én főzök rá vannak olyan dolgok amiket szép lassan meg szeretettem vele. Ilyen ez a zöldség is.
Bizony még az is elő fordul nagy ritkán, hogy ő kéri a frankfurti levest vagy a rakott kelt, a nem tudom és a nekem mindegy menü mellett :-). Rakott kelről jut az eszembe. A minap figyeltem a statisztikáimat és egy meg döbbentő tényre lettem figyelmes. A legnézettebb, leg többet rákeresett receptem az éppen a rakott kel. Ezen sikerült elég rendesen meglepődnöm. Kíváncsi vagyok, hogy a kishúga milyen teljesítményt fog nyújtani ;)

Szóval negyed kelkáposztát megmostam, és kockákra, vagy ahogy sikerül fel vágtam. A lényeg ne legyenek benne túl nagy darabok és a torzsája kerüljön ki belőle.
1 fej vöröshagymát kevés olajon meg futattam, és 3 kanál lisztet szórtam rá. Gyorsan át kevertem, nehogy oda égjen. Rá dobtam a káposztát, majd fel öntöttem vízzel, jó bőven kb 2-2,5l el. 4 gerezd fokhagymát felszeleteltem, hozzá adtam. ízesítettem bio étel ízesítővel, borsot szórtam egy keveset bele és pár szem kömény magot. Hagytam főni. Nem kell soká mert hamar meg fől és csak szétesik, szóval 10-15 perc után, már mehet is bele a felkockázott krumpli. A krumplit puhára főzöm, és a végén még tettem bele 3 szál virslit szép kis kockákra feldarabolva. Valamint a legvégén friss fokhagymát zúztam bele még kettőt.
Tulajdonképpen ennyi is a leves. Egyszerű, de mégis tartalmas, finom étek, nálunk mindenki szereti...
Amit még jó tudni a káposztáról és a kelkáposztáról, hogy a többi zöldséggel ellentétben ebből nem ki főzzük a C-vitamint hanem pontosan bele főzzük. Ugyanis a kápiban főzés hatására szabadul fel a vitamin...